KTT – Diákmunka és tömítéstechnika

Mennyire volt váratlan a számodra, hogy egy üzemi munkát ajánlottak fel Neked?

T. M.: Tapasztalatszerzés miatt jöttem ide, rosszabbra számítottam, de jól érzem itt magam.

H. A.: Semennyire, mert jelenleg is gyakorlati helyen vagyok a szakmám miatt. Örültem neki.

Mik a tapasztalataid, hogyan érzed itt magad?

T. M.: A kollégák is nagyon kedvesek és segítőkészek, és a légkör is jó.

H. A.: Teljesen jól érzem magam, semmi kifogásolható nincsen. Meg tudok felelni a feladatoknak, amiket kaptam. A kollégák nagyon kedvesek, rendesek.

Mennyire jellemző a korosztályodra, hogy diákmunkát vállalnak?

T. M.: Az előítéletek miatt – egy üzem hangos, koszos… – a korosztályom nehezen dolgozna ilyen helyen.

H. A.: 17 leszek augusztus végén. Szerintem az én korosztályom egy kicsit lusta, a paplan alatt szeretné megkeresni a pénzét, nem pedig rendesen. De azért vannak olyanok, akik egy kis plusz pénzért vállalnak munkát.

Mit tanácsolnál a korosztályodnak? Érdemes diákmunkát vállalni?

T. M.: Menjenek dolgozni bátran, mert jobb itt dolgozni, mint otthon semmit se tenni, és hamar elmegy az idő.

H. A.: Ha vállalnának munkát, akkor amit szeretnének, meg tudnák maguknak vásárolni, de természetesen máshogy is meg lehet szerezni, de én mindenképpen a saját munkát választom.

Van még valami tapasztalatod, amit megosztanál velünk?

T. M.: Minden rendben volt.

H. A.: Szerintem fontos, hogy mindenki az adott képességeinek megfelelő munkát válasszon. A vasiparisok, meg a TMK-sok úgyis tudják: „a vasnak nem fáj”.

Interjúalanyaink az általunk alkalmazott technológiákhoz készítették a gumi alapanyagot.